Kékfrankos siller 2022
Fajta: 100% Kékfrankos
A kékfrankos szőlő Közép-Európában nagyon elterjedt, Magyarországon is a népszerű fajták közé sorolható. Eredete vitatott, valószínűleg a mai Ausztria területéről származik és a kék zimmetraube és a gouais blanc kereszteződésével jött létre. Napóleoni legenda szerint az értékesebb kékfrankkal kellett a soproni boros gazdáknál fizetni érte, mindez azonban nagy bizonyossággal tényleg csak legenda lehetett, hiszen Sopronban még leginkább fehérbor volt akkoriban elterjedt, illetve a fajtát is később kezdték el jegyezni az országban (1890).
A siller (más néven kastélyos bor) nem egy szőlőfajtára utal, siller szőlő nem létezik. A siller egy színtartomány – a rozénál sötétebb, a vörösbornál halványabb. Többszáz éves múltra tekint vissza, eredetileg a vörös és fehér fürtök közös szüretéből született bort hívták sillernek, azonban ma már így nem készülhet bor Magyarországon. Ma a siller már inkább egy stílust jelöl: egy könnyű, gyümölcsös vörösbort, ami tovább ázott héjon, mint egy rozé, de nem annyi ideig, mint egy hagyományos vörösbor.
- Elkészített mennyiség: 1600 palack
- Zárás: parafadugó
- Vegetáriánus/vegán fogyasztás: igen – a derítés nem állati eredetű derítőszerrel történt
- Ideális fogyasztási hőmérséklet: 12-14 Celsius fokon
Analitika:
- Alkoholtartalom: 14,06 %
- Összes extrakt: 26,8 g/l
- Maradék cukor: 1,4 g/l
- Összes sav: 7,7 g/l
- pH: 3,10
A borról:
Tiszta szín, jó savak, határozott karakter. Pirosbogyós gyümölcsök, leheletnyi tannin a két napos héjon áztatásnak köszönhetően, szűretlen palackozás. A XXIX. Esztergom Megyei Jogú Város Borversenyén aranyéremmel jutalmazták, valamint a borverseny legjobb sillere lett.
A pincészetről:
A Rustica Borműhely családi kézműves borászatként kezdte meg működését 2020-ban. Pincénk Szentendre belvárosában található, szőlőinket pedig Pilisborosjenőn és Ürömön műveljük. Jelenleg közel 3 hektáron gazdálkodunk 6 fajtával, ezek a következők: Chardonnay, Ezerfürtű, Irsai Olivér, Kékfrankos, Zweigelt és Merlot. A felszíni agyagos-meszes talaj jó savszerkezetű, kiváló, tartalmas borok készítésére ad lehetőséget.
Borműhelyünk nevét a város legkorábbi szőlészettel kapcsolatos emléke ihlette, melynek emlékeit a szentendrei Skanzen őrzi: a Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén feltárt Villa Rustica (a leszerelt római kori katona háza) romjai között nagy mennyiségű elszenesedett venyigemaradványt, megpörkölődött szőlőmagokat és két csaknem ép szőlőmetsző kést és számos szőlőművelő szerszám töredékét találták meg.
Jelenleg Szentendrét nem a borral kötik össze az emberek, és kevesen tudják, hogy Szentendre a XIX. században az ország egyik legnagyobb borvidékéhez tartozott. Egykoron híres volt az édes vörös aszú boráról, amelyet Európa „szentendrei vörös” néven ismert. Szentendre területén a rómaiak már az II.-IV. században termesztettek szőlőt, amelyről az említett Villa Rustica leletei is tanúskodnak.
Célunk, hogy Szentendre ismét felkerüljön Magyarország bortérképére. A szőlőre és annak művelésére szeretettel gondolunk, valljuk, hogy a jó bor készítése a szőlőben kezdődik.
- Szőlőterület: Pilisborosjenő és Üröm – összesen 3 hektár
- Fekvés: déli
- Telepítés ideje: 1980-as évek eleje
- Művelési mód: egyesfüggöny
- Talaj: leginkább agyagos-meszes, helyenként dolomit, homokkő
Időjárás 2022-ben: Későn induló tavasz, majd, száraz, aszályos nyár minimális csapadékkal, forró napokkal. Apróbb bogyók a csapadékhiánynak köszönhetően. A korábbi évekhez képest alacsonyabb cukortartalommal szüreteltünk, mert a szőlő az aszálynak köszönhetően sokkot kapott, a túlélésre koncentrált, nem a cukor gyűjtésére. Az öregtőkés ültetvények átvészelték az aszályt. A szüretekkel kivártunk, ősszel megjött az eső, a szőlő magához tért.
Szüret: kézi szüret október közepén
Borkészítési filozófia és pincetechnológia:
Kézműves borokat készítünk spontán erjesztéssel, szűretlenül. Az erjesztéshez nem használunk fajélesztőt, sem különféle enzimeket, ízfokozókat vagy pektinbontót. Az erjesztés nyitott kádakban vagy acéltartályban történik. A borospincénk egy több, mint 100 éves, autentikus borospince Szentendre belvárosában a föld alatt, állandó 11-13 Celsius fokos hőmérséklettel. A bor teljes feldolgozása a pincében történik. Kíméletesen préselünk egy kisméretű (250 literes) vízpréssel.
Nagy hangsúlyt fektetünk a szőlőművelésre, valljuk, hogy a bor 80%-ban már a szőlőben elkészül.
A Kékfrankost a bogyózást követően 2 napig nyitott kádakban áztattuk héjon, ezt követte a kíméletes préselés, majd az egy hónapos spontán erjesztés. Acélhordóban érleltük, hogy minél több gyümölcsöt tudjunk megtartani a borban. Derítésre bentonitot használtunk, végül szűretlenül palackoztuk.
